A nyugat először I-tent veszítette el, majd saját magát

„A racionalizmusnak – hiába kárhoztatják sokan – hatalmas vívmányai vannak. Lehetővé tette a természettudományok diadalmenetét, az emberi viszonyokat lehozta a földre és megvitathatóvá tette, ezzel az eleve elrendeltetettnek mondott alávetettségből utat nyitott a szabadsághoz. Ugyanakkor az Ész mindenhatóságába vetett hit a visszájára fordult. A racionalizmus nevében a Nyugat megölte I-tent. Az egyházakat nevetségessé és utálatossá tette. A szabadság nevében azt hirdette, hogy minden kötöttségtől – családtól, nemzettől, hagyománytól, tekintélytől – meg kell és meg lehet szabadulni. Így hát az emberek megszabadultak ezektől a »kötöttségektől«, mert nem vettek arról tudomást, hogy ezek lényegi meghatározóik, a világban való eligazodás iránytűi, menedékek és a közös kultúra, az összetartozás forrásai. Amerikában a tengerbe dobták Kolumbusz szobrát. Londonban letakarták Churchill emlékművét, nehogy vandálok tönkretegyék. A közös történelem förtelmes bűnök tárházává vált, amit meg kell tagadni.

Az orvosi emberszobrászat fejlődésével már a születési nemtől is »meg lehet szabadulni«. Itt vágunk, ott varrunk, és készen is van a »transz« nő vagy férfi.

A következmény? A totális üresség és céltalanság érzésének terjedése a fiatalokban, mentális zavarok, és a hit bármiben. Új vallások vették át a régiek helyét: a klímavallás, ami pokollal fenyeget és megváltást ígér, aminek prófétái és megvitathatatlan dogmái vannak. A világ vezetői sorban mutatják be áldozataikat a klímavallás oltárán.

Vagy az egyenlőségvallás: az eredeti követelmény a jog előtti egyenlőség és a mindenkit megillető egyenlő méltóság volt. Mi lett ebből? Minden képzésben, munkahelyen, pozícióban ugyanabban az arányban kell lenniük mindenféle tulajdonság képviselőinek, mint a lakosságban. A fő tulajdonságok: bőrszín, átlagostól eltérő szexuális preferenciák, nem, átszabott nem (gender), mindenféle sérülések és korlátozottságok. A képességek nem számítanak, az ezen tulajdonságok szerinti kisebbségeknek a vállalatvezetésben ugyanúgy meg kell jelenniük, mint a repülésirányításban és a hadseregben.

A politika, ami régen a társadalomban elfoglalt hely szerint szerveződő csoportok érdekképviseletét jelentette, átalakult a morál és a történelem jó oldala kizárólagos birtoklásává és az ellenfél totális megsemmisítésének igényévé. Mi képviseljük az igazságot és a tisztességet, ők a korrupciót, az árulást, a hazugságot. A baloldal rég hátat fordított létezése értelmének, a bérből és fizetésből élők képviseletének, a társadalom peremére szorultakkal való szolidaritásnak, ehelyett – összefogva a valahai liberálisokkal – a fentebb leírt fejlődés apologétái és előmozdítói. Jobb híján balliberálisoknak nevezik őket, noha irányításuk alatt nőnek a társadalmi különbségek és sérülnek a szabadságjogok.”

Nyitókép: Mandiner